Törölt termékek: 404, 410 vagy átirányítás?

Ha egy terméket végleg törölsz, az oldala adjon 404-es vagy 410-es hibakódot — a Google hivatalosan azonosan kezeli a kettőt. Átirányítás akkor jó, ha létezik valódi utód: utódtermék vagy szűk kategória. Mindent a főoldalra irányítani: hiba.

Miért nem mindegy, mi történik a törölt termék URL-jével?

Egy webshopban a termékek jönnek-mennek: kifut egy szín, megszűnik egy beszállító, lecserélődik egy modell. Ez normális működés — a kérdés csak az, mi marad a helyükön. Minden törölt termék egy URL, amit a kereső és az AI-crawler már ismer, és amire előbb-utóbb visszatér.

Ha ilyenkor a bolt következetlen jelet küld — az egyik URL üres oldalt ad, a másik találomra átirányít —, a gép nem tudja eldönteni, mi történt valójában. A jó kezelés nem bonyolult, csak döntést igényel: a termék végleg megszűnt, vagy van helyette valami? Ha a boltod egésze tűnik el a találatokból, az már tágabb diagnózis: arról a miért nem jelenik meg a webshopom a Google-ben cikk szól.

404 és 410: mit mond róluk a Google?

A hivatalos Google-dokumentáció egyértelmű: a 429 kivételével minden 4xx hibát azonosan kezel. A crawler jelzi a következő feldolgozó rendszernek, hogy a tartalom nem létezik — a korábban indexelt URL-t pedig az indexelő rendszer eltávolítja. Ebből a szempontból a 404 és a 410 ugyanaz.

Az iparági köznyelvben él egy állítás, hogy a 410 gyorsabban veszi ki az oldalt az indexből, mint a 404. Ezt a hivatalos dokumentáció nem mondja ki — nem is cáfolja, egyszerűen nincs benne. Ezért mi sem állítjuk: ha a rendszered könnyen ad 410-et véglegesen törölt termékre, add nyugodtan, de ne várj tőle gyorsulást.

Mikor jó az átirányítás?

Az átirányítás — jellemzően 301-es, vagyis végleges — akkor helyes, ha a törölt terméknek van valódi utódja. Ilyen a közvetlen utódmodell: ugyanaz a termék új verzióban, vagy a szinte azonos kiszerelés. A látogató, aki a régi linkre kattint, pontosan azt kapja, amit keresett.

Ha nincs utódtermék, a második legjobb cél a legszűkebb releváns kategória — nem a felmenő ág teteje, hanem az a lista, ahol tényleg hasonló termékek vannak. Amit viszont kerülj: mindent a főoldalra terelni. A látogatónak ez zsákutca, mert újra kell kezdenie a keresést, a gépnek pedig értelmezhetetlen jel, hiszen a főoldal tartalma köszönőviszonyban sincs az eredeti termékkel.

A soft-404 csapda

Van egy köztes eset, ami mindkét irányban rossz: a termékoldal megmarad, kiírja, hogy „ez a termék már nem elérhető", és közben 200-as, vagyis sikeres válaszkódot ad. Ember számára ez érthető. A gép viszont azt látja, hogy az oldal él és rendben van — csak éppen üres.

A Search Console ezt soft 404-ként jelezheti, és jó okkal: a bolt tartalom nélküli oldalakat halmoz, amelyek semmilyen kérdésre nem válaszolnak. Ez ugyanaz a fajta néma hiba, mint a noindex-baleset — semmi sem törik el látványosan, csak lassan romlik a láthatóság. A megoldás egyszerű: ha a termék végleg megszűnt, a szerver mondja is ki hibakóddal.

Döntési térkép webshopoknak

Három eset van, és mindegyikhez más a helyes válasz:

• Szezonális vagy visszatérő termék, ami később újra lesz: maradjon élő az oldal, OutOfStock jelöléssel a terméksémában — erről szól a mi az az availability cikk.
• Végleg törölt termék, van valódi utód: 301-es átirányítás az utódtermékre vagy a legszűkebb releváns kategóriára.
• Végleg törölt termék, nincs utód: 404 vagy 410 — a Google szerint a kettő között nincs érdemi különbség.

Bármelyik ágat választod, egy lépés közös: a törölt termék URL-je ne maradjon bent a sitemapben. A sitemap a fontos, élő oldalak listája — ha halott URL-eket sorolsz fel benne, azzal saját magadnak mondasz ellent. A részletekről a sitemap.xml a boltod térképe cikk szól.